Összes, Tudomány

Csíp-csíp chili, avagy a Scoville-skála

Bármilyen meglepő, de minden chilinek más az íze, és más a csípőssége. Az ízt bizony sokszor nehezebb kiérezni a nagyon csípős fajtáknál, de aki jobban bírja, kevésbé érzékeny a kapszaicinre, az jobban érzi. 🙂

Na de a paprika csípősségét hogyan is mérik…

Tehát van az előbb említett vegyület, egy természetes anyag, a kapszaicin, ami miatt a paprikát csípősnek érezzük. Egy szintelen, szagtalan anyag, ami jól ellenáll a hőnek, és nem oldódik hideg vízben, tehát ezért van az, hogy hiába iszol vizet, nem segít, hiába mosod meg a kezed, még mindig csíp. 🙂

Szóval van a kapszaicin, és minden fajta chili más és más mennyiségben tartalmazza. Ezt valahogy mérni kellene, és erre dolgozott ki megoldást és eljárást egy amerikai kémikus, Wilbur Scowille, így az egységet róla is nevezték el.

Tehát a Scoville-féle csípősségi egység (Scoville heat unit, SHU) a kapszaicin relatív mennyiségét jelzi.

Az eredeti eljárásban a paprikából készült oldatot cukros vízzel hígították addig, amíg a „csípést” a tesztelők (eredetileg öt kóstoló) már nem tudták érzékelni; a csípősséget a Scoville-skálán a hígítás mértéke adja meg. Ennek alapján a kapszaicint egyáltalán nem tartalmazó édes paprikák (például a zöldpaprika) Scoville-értéke nulla, mivel oldatuk hígítatlanul sem csípős. Ott van például a Habanero chili, ami már egy csípősebb fajta. Ennek 300 000 feletti SHU értéke azt jelzi, hogy a kivonatot több mint 300 000-szeresére kell hígítani ahhoz, hogy már ne érezzük csípősnek.

author-avatar

A szerzőről: Tibcsi

A Tibchili egyik alapítója vagyok, a mezőgazdasági munkák mellett én felelek ezért az oldalért is, illetve az enyém a social media és a marketing is :)